2009. június 26., péntek

Dancsi haza jövetele & Bulija






Vége a sulinak, csak sikerült, nagy nehezen, befejezni ezt az évet. Nem hittem volna, nagyon nehéz volt. De csak össze hoztam :P Közben, szedtem Dancsinak a dolgokat, füzetek, ilyesmi.

Norbi kitalált egy feliratott., mit nekem
kellet megcsinálni. Hát, mikor csináltam,
eleinte, azt sem tudtam, néhány napig hogyan álljak neki, s ahoz képest, meg mikor már fel lett rakva, annyira jól mutatott, hogy még nekem is tetszet, és akkor jöttem rá, mennyire megérte éjszakázni miatta. Bár vicces volt, mert másodszorra már Kirszti is velem eggyüt csinálta, s tök fura volt hogy hajnal 3-kor még vele nézem a sablonokat, hogy melyik lenne jó a betükhöz.



Szegény Dancsi, nagyon beetettük, az Anyujával, de muszály volt, s igy egy akkora bulit sikerült, összehoznunk, hogy csak na, s meg valva az igazat, nagyon reménykedtem benne hogy tényleg sikerül összehozni mindent. S amin még én is meglepődtem, 3x olyan jóra sikerült összehozni, mint amire én számítottam. Főleg mikor Dancsinak megeredtek a könnyei, akkor mindtam Krisztinek is, igen, mi nagyon tudunk! Ibolyáék nekiálltak enni, azokkal, akik nem tudtak velünk maradni. Aztán rákezdtünk bulizni. Hát, nem tagadom, tartottam tölle, nehogy becsipjek, vagy estleg Kriszti.
De hálistennek, azon kívül hogy jól éreztük magunkat semmi sem volt. Bár Geri és Norbi, már mást téma, de még igy is hogy becsipte egy kissé, Norbi még mondjuk aranyos volt inkább, de Geri eléggé becsipett, s már a végére már csak Geri előadását hallgatuk, mindannyian, s néha szinte már egy élő kabaréban éreztük magunktat,
de akkor is nagyon poén volt. :P




Annyira egy fergetregesen jó este volt, hogy nem hiszem, hogy azt az estét, valaha is túl lehet szárnyalni.





2009. április 30., csütörtök

Végre nagy nehezen, fel tudtam jönni, bár hogy hogy csináltam, nem tudom. Legnagyobb esemény mostanában, minek még a hatása alatt vagyok, Dánia!
Kitudtam menni Dancsihoz, s ez egy olyan élmény volt, mit nem is igazán lehet szavakkal leírni. Nagyon vártam már, hogy nem csak az e-mail-jeit olvassam és válaszoljak, vagy nagyritkán, mikor tud, meglepetés szerüen fel hívjon, s a képeit lásam. De most személyesen is találkozhattam vele, hol már több mint 3 hónapja él, s tapasztalatokat szerez, a szülöi gondviselés nélkül.
Bizony nem egyszerü, s idönként, nem lennék a csajszikám helyében, bár, kitartása nagyon durván van, s ezt nagyon tisztelem és nagyra becsülöm benne.

Vissza térve, a Dánlai utamra, nos gyönyörü a táj, majd rakok fel képeket is, sok készült. Életemben először láttam tenger, hát, mit ne mondjak, semmi hez sem lehet hasónlítanoi, az az igazi sós tenger illat, mit már messziröl érezni, és akkor nem beszélve még a tenger látványáról. Csodálatos, szavakkal le nem írható.
És persze, a kis találkozásunk Dancsival az az Lenával, nos, tiszta Szex és NewYork...:D
Hiányzik a csajszika, már most nagyon várom, hogy vissza jöjjön, pedig alig 2 hete jöttem vissza, de akkor is ... Annyi mindent terveztem a nyárra, bár ha a suli nem egészen a terveim szerint fog sikerülni, akkor kicsit megnezedik a dolog, de nem mondok le sem a Zp-s bulikoról, sem a pár napos pihiről nállunk.

Még Norbival is jobban tudok dumcsizni, és ugyan nem örültem annak amit mondott, de azért érzetem a féltés t a mondatban, és az viszont nagyon jól eset.
És remélhetőleg, idővel, tényleg újra jó viszonyban leszünk egymással.

Egyenlöre, ennyi, de azthiszem ezzel be is pótoltam azt a néhány hetet, míg nem tudtam írni.
Ha lesz időm, folyt.köv. :D

2009. február 12., csütörtök

Cirokkal, kit nagyon szeretek :)

Ezt mindenkinek :)